Sziasztok!

Már alig vártam, hogy leülhessek a számítógépem elé. Szeretnék valami nagyon pozitívat mesélni, ami, október 23-án történt velem.

Nem! Nem voltam tüntetni, sem dobálni, semmi ilyet nem csináltam. Igazából dolgoztam, ugyanis Ausztriában ezen a napon munkanap volt.

Megbeszélt találkozóra mentem az általunk Magyarországon és Romániában képviselt Albin Kraus, speciális gépeket és szerszámokat acryllapok feldolgozásához gyártó, ausztriai céghez, Tulln-ba.

Egyik kedves ügyfelünk ezt hallva, mire készülök, kibökte, hogy van neki egy ettől a cégtől származó speciális belső rádiuszmaró gépe, AK-8, melyet kb. 8 éve vásárolt Magyarországon.

Az évek használata során tönkrement már benne egy két kopó alkatrész, és mivel a magyarországi akkori képviselet már nem foglalkozott a márkával, ahhoz hogy használni tudja megvásárolt gépét, házilagosan gyártott alkatrészekkel próbálta életben, azaz működőképesen tartani. Ezek a megoldások rendszerint nem tartottak sokáig, így kimondottan megörült az új kapcsolat és képviselet hallatán.

Megkért, hogy vigyem magammal a gépet, és kérdezzem meg annak javíthatóságát eredeti alkatrészekkel.

Tulajdonképpen, most jön az, amit mesélni akarok. Elvittem. A legnagyobb természetességgel fogadták a 8 évvel ezelőtt vásárolt gépet. Szétszedés után kicsit ferde szemmel nézegették a házilagos alkatrészeket, majd utána az összes cserére érett kis és nagyobb mütyűrt kicseréltek. Szakszerűen összeépítették majd alaphelyzetbe visszaállították az összes fontos síkot.

A legapróbb alkatrész is ott lapult a polcon, és még hosszú évekig lesz is, biztosított erről engem a cégalapító fia, Albin Kraus Úr. Mivel a cég 70 éves múltra tekint vissza, és két fia már évek óta itt dolgozik, el is hittem neki.

A fantasztikusan gyors javítás után, kaptam még egy azonnali használati kislexikont, szóban.

Öröm volt néznem a javítás során megnyilvánuló odadaást és a mérhetetlen szakértelmet. Ezekért a pillanatokért érdemes dolgozni! Jó volt, szó szerint bámúlni az idősebb „szaki” szaktudását.

Ezek után, a hazaúton végigkísért egy gondolat. Mit jelent ebben az esetben az, hogy drága vagy olcsó? Ezek a speciális igényekre kifejlesztett gépek nem mondhatóak olcsónak, ha nem hasonlítható más gépekkel vetjük össze az árát, mivel nem hasonlít másra. Ezért speciális. De mihez viszonyítsunk? Felsőmaróhoz, amiből van egy tucat? Vagy mihez?

Talán hasonlítsunk ahhoz a munkafolyamathoz, melyet a gép alkalmazásával töredék idő alatt tudunk elvégezni, jobb minőségben kevesebb utómunkával. Úgy gondolom ez az igazi szempont.

Még valami, nem is apróság. Vajon mennyit ér egy ilyen szerviz, hogy egy pár műanyag és fémalkatrész kicserélésével majdnem új gépet hoztam vissza? Megint évekig fog működni, de ha még is bármi adódna, elvihetem újra a gyártójához.

Azt gondolom, hogy ha egy speciális gépet vásárolva az az érzésünk támad, hogy húú, ez nem olcsó, még is, ha gondosan választottunk, hosszútávon megéri. Többet fizetünk és kevesebbet költünk.

Végszóként, ez lehet egy többször bevált, profi hozzáállás mottója is.

Reggel vittem, este hoztam. Készen!